|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Don, Daniel 2008. április 17.Spanyolországba utazott Daniel Don, a Kolozs Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökség igazgatója, hogy hazacsábítsa az ott dolgozó romániai vendégmunkásokat. Az építőiparban dolgozó és szakképesítéssel is rendelkező szakemberek egy része már hazatérési terveket fontolgat. A spanyolországi 1200–2000 eurós bérek helyett megelégednének 700–800 eurós havi bérrel, néhány romániai építővállalat hajlandó is lenne ennyi pénzt fizetni. /N. -H. D. : Hétszáz euró a hazatérőknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./2008. december 10.Elkészült Kolozs megye beiskolázási terve a 2009–2010-es tanévre, melyet hamarosan megvitatnak a tanfelügyelőség vezető tanácsában, majd felküldik jóváhagyásra a minisztériumba. A terv elkészülte előtt közvélemény-kutatást végeztek a nyolcadikosok és szüleik körében. A megkérdezettek hetven százaléka elméleti líceumban szeretné folytatni tanulmányait, s csupán harminc százalék választaná a szakiskolákat. Daniel Don, a megyei munkaerő-elosztó hivatal igazgatója elmondta: jelenleg nagyobb érdeklődésnek örvend a közélelmezési, kereskedelmi és turisztikai szakoktatás, az építőipari szakiskola iránti érdeklődés viszont nem nőtt. Csökkent a műszaki képzés iránti kereslet. Megszüntetik az esti tizenegyedik és látogatásnélküli osztály. /N. -H. D. : Megszűnik a líceumi esti oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2009. január 14.Az amerikai Bechtel útépítő vállalat 2300 alkalmazottat készül elbocsátani, a munkaközvetítő igazgatója, Daniel Don szerint ez törvénytelen, ezért megbeszélést kezdeményezett. A találkozóra azonban a Bechteltől csupán egy levél érkezett, amelyben felsorolták a távolmaradás indokait. A cég jelenleg beszüntette a tevékenységet, még Bihar megyében is. -Kolozs megye országosan a második helyet foglalja el a munkaszerződés felbontások tekintetében. /Kétezernél több alkalmazottjától készül megválni a Bechtel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2010. március 9.Bechtel: kerülő utakon?Ismét kollektív elbocsátással fenyegetőzik az erdélyi autópályát építő Bechtel. Emil Boc miniszterelnök miután tegnap tárgyalt a céggel azt nyilatkozta, h az alkalmazottak háromnegyede „megmenekül”. Több mint ezerkilencszáz alkalmazottjától válna meg áprilistól a Bechtel cég, mely a felmondási dokumentumokat tegnap el is küldte a Kolozs megyei munkaügyi hivatalnak (AJOFM-Cluj) – közölte a Mediafax. A hírt megerősítve Daniel Don munkaügyi igazgató rámutatott, hogy az elbocsátás törvényes eljárását nem tartották tiszteletben. „Ezt a tényt közölni fogjuk a vállalattal. Törvénytelenséget követtek el azzal, hogy előzőleg nem egyeztettek a szakszervezetekkel” – fogalmazott Don, aki ugyanakkor reméli, hogy az intézkedéssel a Bechtel csupán nyomást kíván gyakorolni a román államra, hogy megsürgesse hátralékainak törlesztését. Emil Boc garantálta a fizetést „Szerintem tovább folytatódnak a munkálatok, a beharangozott eljárások csak gyorsítani szeretnék a pénz visszafizetésének folyamatát. A felmondási listán fontos szakszervezeti vezetők is szerepelnek, akikről nem feltételezem, hogy valóban távozni szeretnének“ – tette hozzá az AJOFM Kolozs megyei vezetője. Ha mégis komolyak lennének az autópálya-építő kollektív elbocsátási szándékai, a munkaügyi hivatal minden törvényes lépést megtesz azért, hogy a Munkatörvénykönyvnek érvényt szerezzen. Úgy tűnik, Donnak igaza lett, Emil Boc miniszterelnök, miután tegnap délután a Victoria palotában folytatott tárgyalást a Bechtel vezetőségével, azt nyilatkozta: a kormány és a vállalat aláír egy megállapodást áprilisban a munkálatok folytatásáról az erdélyi autópályán, s egyben rendezi az amerikai építő felé az adósságai következő részletét. Eszerint 2010-ben a sztrádából újabb húsz kilométer épül meg, s a cég megtartja az alkalmazottai háromnegyedét. Mint korábban beszámoltunk róla, egy hónappal ezelőtt az amerikai óriáscég kilátásba helyezte, hogy összes alkalmazottjának felmond, mivel az Országos Út- és Autópályaügynökség (CNADNR) nem rótta le a céggel szembeni 214 millió eurós tartozását, azaz az erdélyi autópályán végzett munkálatok költségeit. A Cartel Alfa szakszervezet többek között útlezárásokkal fenyegetőzött, bár a feleknek később mégis sikerült megállapodniuk az építkezés folytatásáról a Torda– Aranyosgyéres útvonalon. Előnyt élvez továbbá az idei év folyamán az autópálya Gyalu–Bánffyhunyad közötti szakasza. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2017. március 29.Migránsokkal és régióbeliekkel pótolja Kolozsvár a munkaerőt„Ott tartunk, mint Németország a ’70-es, ’80-as években” Bár országunk második legnagyobb városában tucatnyi állami és magánegyetem működik, a metropolisz övezet lakosságának száma pedig eléri, mi több, egyes adatok szerint meghaladja a félmilliót, a hazai tőkével működő nagyvállalatok és a multinacionális cégek sok esetben képtelenek megfelelően képzett munkaerőt találni. Emlékezzünk csak vissza: a világszinten több mint 45 ezer alkalmazottat számláló, többek között a gépkocsi iparnak kábeleket gyártó világcég, a Fujikura is képtelen volt megfelelő számú munkást találni, így a… szamosújvári börtönhöz fordult segítségért. A büntetés-végrehajtó intézmény száznál is több fogvatartottja több hónapon keresztül stabil munkaerőt jelentett a japán érdekeltségű vállalat számára. Másfelől, mindenki számára ismert, hogy a számítástechnikai és távközlési iparban valóságos fejvadászat zajlik a jól képzett és tapasztalattal rendelkező munkaerő biztosítására. Hogyan pótoljuk a munkaerőhiányt? Egyre nehezebb megbízható és hűséges alkalmazottakat találni, panaszkodnak a vállalkozók. Újabban már nem csupán a nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalatok is akkut munkaerő-hiánnyal küszködnek: egyikük, a Kolozsvár belvárosában működő Rosa gyorsétkezde például a nagysomkúti menekülttáborból alkalmazott szír migránsokat, szám szerint ötöt. Tény, a tulajdonos maga is szíriai és segíteni akart honfitársain, tettének viszont nem csak ez volt az indítéka: szerinte az itteni munkaerőpiacon nehezen talál hosszú távra alkalmazottakat. Ezt az elmúlt időszakban több más vállalkozó is alátámasztotta: az egyetemet frissen végzettek rendkívül igényesek, már az alkalmazás pillanatától magas fizetést, ételjegyeket, szolgálati mobiltelefont vagy akár autót, lakást kérnek, holott nincs tapasztalatuk a betöltendő munkakörben, nincs reális rálátásuk arra a piaci ágazatra, amelyben dolgozni fognak. A legnagyobb humán erőforrás-fluktuáció a számítógépes programozók esetében tapasztalható. A tehetséges fiatalokat már rögtön a felvételit követően kiszemelik a különböző cégek fejvadászai, akik követik egyetemi tevékenységüket, a cégek pedig gyakornoki programok meghirdetésével édesgetik magukhoz a fiatalokat, majd a legrátermettebbeknek ajánlatot tesznek, esetekben akár 500 eurós kezdő fizetést is biztosítanak. Adataink szerint a szenior programozók 5–8 ezer eurós juttatást is kaphatnak, a vezető programozók fizetése elérheti a 10 ezret is. Az aránytalanul magas fizetések, illetve a számítástechnikai és távközlési cégek közötti, sok esetben egészségtelenül élénk versengés visszás helyzetet idéz elő: a humán erőforrás akár 20–40 euró többletért átsétál egy másik céghez. Ám itt sem marad sokat, ugyanis amennyiben egy másik vállalat ugyanennyivel többet biztosít számára, azonnal továbbáll. Ekképp – bizonyos értelemben – az IT&C cégek saját sikerük áldozataivá válnak. Sok egyetem, sok diák, alacsony munkakedv Összeszámoltuk: Kolozsváron tucatnyi állami és magán felsőfokú oktatási intézmény működik, amelyekben körülbelül 100 ezer diák tanul. Közben sok vállalkozó nem talál – szakképzetlen – munkaerőt, például kiszolgálót vendéglőbe vagy gyorsétkezdébe. A szakképzett munkaerővel még nagyobb a gond, állítják egyes vállalkozók. A kolozsvári szír vállalkozó a következőképpen indokolta döntését: „Az ötlet abból is adódott, hogy Kolozsváron elég gyenge a munkaerő-kínálat ebben a szektorban, amely nem kíván különösebb képesítést. Azok, akik munkaerő-toborzó cégeken keresztül jelentkeztek, általában néhány hónap múlva továbbálltak. Így támadt az az ötletem, hogy a menekülttáborból hozzunk honfitársakat, akiknek így segítséget nyújtunk a romániai beilleszkedésben. Elmentem Nagysomkútra, és elbeszélgettem a menekültekkel, akik közül tavaly 5 fiatalt hoztam Kolozsvárra, kiadó lakást kerestem nekik, és alkalmaztam a gyorsétkezde-láncban. Szorgalmasak, jól kijönnek kollégáikkal” – nyilatkozta az üzletember. Lapunk az egyik menekülttel, Mahmouddal vette fel több ízben a kapcsolatot. Elmondta: elégedett a munkahellyel, főnöke rendesen bánik vele, nincsenek lakhatási gondok. – Sok a munka. A tizenkét órás műszak után sok esetben román nyelvtanfolyamra kell járnom. Szerencsére befogadó országom nyelvét a kollégáktól és az ügyfelektől is el tudom sajátítani, akikkel alkalomadtán más témáról is beszélek, mint ami szigorúan a munkahelyi teendőimmel, azaz a felszolgálással és a különböző ételekkel kapcsolatos – mondta Mahmoud, aki arra törekszik, minél jobban illeszkedjen be a kolozsvári közösségbe. A Clujana sem talál munkásokat Nem csupán a kisvállalkozók küszködnek munkaerő-hiánnyal. A napokban a volt Herbák (ma Clujana) cipőgyár igazgatója, Florin Gliga húzta meg a vészharangokat: a Ziua de Cluj napilapnak azt nyilatkozta, a vállalat egyre nehezebben talál olyan személyeket, akik a lábbeli-gyártásban dolgoznának. – Arra kényszerülünk, hogy a megye más településeiről hozzunk munkásokat. Egyre kevesebben hajlandók az iparban dolgozni, mert Kolozsváron sokkal több könnyűnek számító munkahelyet tartanak számon a fiatalok. Jelenleg jelentős számú csoportokat szállítunk Kolozsvárra például Tordáról és Aranyosgyéresről. Ugyanakkor a Kolozsvárhoz közelebb eső kisebb településekről is igyekszünk munkásokat találni – jelentette ki a mintegy 400 személyt foglalkoztató gyár vezetője. Közölte azt is, hogy a kolozsváriaknak tudatosítaniuk kell: amennyiben helyi, például Clujana terméket vásárolnak, azzal lehet éppen valamelyik szomszédjuk számára biztosítanak állást, s ezáltal megélhetést. „Ott tartunk, mint Németország az 1970-es, 1980-as években. A helyi munkaerő egyre kényesebb, nem hajlandó bármit megcsinálni, azonnal magas fizetéseket kér, amit sok kisvállalat képtelen megadni.” – nyilatkozta lapuknak egy kolozsvári vállalkozó. Van munkahely, de munkanélküli is A posturi.gov.ro kormányzati portál szerint Kolozs megyében közintézmények két igazgatót és egy szakfelügyelőt keresnek. A Kolozs Megyei Nyugdíjosztálynál például megüresedett az ügyvezető igazgatói szék. Az írásbeli felvételit április 12-én 10 órától tartják. Ugyanakkor a Közegészségügyi Igazgatóságnál is vezetőt keresnek. Az írásbeli megmérettetésre április 5-én szintén 10 órakor kerül sor. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal is megjelenik az említett weboldalon: a városháza kilenc szakfelügyelőt, míg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem… egy szabót keres. Témához tartozik az is, hogy a Karrierbörze legutóbbi két kiadásán 8 ezer személy vett részt; ebből 3 ezren a kizárólag a számítástechnikai és távközlési iparág számára szervezett rendezvényen. A Kolozs Megyei Munkahelyelosztó Ügynökség legutóbbi adatai szerint tavaly decemberhez (ekkor 493 ezren kerestek állást) képest 2017 januárjában 0,1 százalékkal kevesebb volt a munkanélküliek száma az országban. Tavaly novemberben országos szinten történelmi mélypontra süllyedt a munkanélküliségi ráta: 5,9%. A statisztikai adatok szerint legutóbb 2009 elején volt még ilyen alacsony ez az arány. „A cégek egyre nehezebben találnak munkaerőt, így azt gondoljuk, az alacsony munkanélküliségre vonatkozó adatok helyesek. Az elmúlt két-három évben a cégek folyamatosan panaszkodnak, hogy nem kapnak személyzetet, nem tudják betölteni a megüresedett állásokat – nyilatkozta a sajtónak Paladia Petrar, a humán erőforrásokkal foglalkozó Integra cég egyik vezetője. Hozzátette: a leendő alkalmazottak annyira „elkényesedtek”, hogy több esetben elveszítik érdeklődésüket, nem jelennek meg a beütemezett állásinterjún. Ugyanez történt a 2008–2009-es világgazdasági válság kezdete előtt. Akkor is azt tapasztaltuk, hogy a munkavállalók elvárásai sokkal magasabbak, mint amit a munkaadók fizetés vonatkozásában ajánlani tudnak. „Nem a szakma, hanem a kompetencia és a képesség” Progresszív gondolkozásmódja van Daniel Donnak, a Kolozs Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökség volt igazgatójának. – Radikális szemléletváltásra van szükség a tanügyben, teljesen más iskolai tanrendre van szükség. Ezeknek lépést kell tartaniuk a korral, a társadalom és a munkapiac elvárásaival és igényeivel. De hát ki vállalja, hogy elbocsát több ezer tanárt, s megreformálja a tanügyet? – tette fel a retorikus kérdést a szakember. Szerinte a cégek nem tudnak addig várni, amíg gyökeres változások következnek be a tanügyben. – Már régen nem a szakmák kódja szerint kellene keresni a humán erőforrást, hanem a készség, rátermettség, kompetencia és a hajlam alapján. A munkaadók be tudják tanítani őket. A Clujana cipőgyár például képtelen alkalmazottakat találni, mert az ügynökség csupán a COR kódok alapján keresi őket – vélekedik Daniel Don. A munkaügyi szakember adatai szerint Kolozs megyében jelenleg 8 ezerre tehető a munkanélküliek száma. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
